Reggel elég korán, hatkor keltünk, hogy készülődjünk...
Penny egy leopárd mintás szoknyát, fekete felsőt és leopárdos cipőt vett fel.
Én megy egy fekete cicanadrágot és egy csinos blúzt fekete cipővel.
Még egy, két kiegészítő, a hajvasalót és a fontosabb sminkes cuccokat a táskába és indultunk a suliba.
***
Kiszálltunk a suli parkolójában, ahol már sok kocsi állt és bementünk az épületbe.
-Lányok!-Jött elénk az igazgatónő.-Nagyon szép munkát végeztetek tegnap!És látom...Készen álltok a munkára.-Pillantott végig rajtunk.
-Igen, gazgatónő...Csak még lepakolunk...-Mondta Penny.-Aztán munkába is állunk.
-Rendben, rendben!-Bólogatott.-A cuccaitokat lepakolhatjátok az irodámban.
-Rendben, köszönjük.-Bólintottam, majd elmentünk, lepakoltunk aztán felkerestük az igazgatónőt ismét.
-Nos...Itt a programfüzet...-Adott át nekünk két lapot.-Beth!Téged a táncteremhez osztalak be, rendben?Ott te jobban...El tudod igazítani a vendégeket.-Mosolygott rám.
-Oké...Persze...-Bólintottam.-Majd találkozunk Penny.-Intettem a barátnőmnek, majd a tánctermek felé vettem az irányt.Azaz a "Művészeti-Szárnyba".
Megálltam az ajtónál...Alig egy perc múlva jöttek is az első vendégek...Három ember volt, két férfi és egy nő.Különösen hófehér bőrük, és karmazsin vörös íriszük volt...Elcsodálkoztam rendesen...
-Jó reggelt kívánok!A nevem Elisabeth Smith.Az iskola tánckarának vezető, éltáncosa vagyok.-Mutatkoztam be.
-Jó reggelt!-Mosolygott rám az idősebbik férfi.-Alaric McPhill vagyok a State High Művészeti Iskolából.Ők pedig a két munkatársam Julia Meggies és Joshua Fredrem.
-Szóval te vagy, Elisabeth...-Szólalt meg mosolyogva a nő.-Sokat hallottunk már rólad...És persze csak jót.
-Akkor megnyugodtam...-Mosolyogtam továbbra is, majd bementünk a terembe.
-Mondd...Mit kell tudnunk a tánc teremről?-Kérdezte Joshua.
-Nos...A legjobb minőségű laminált fából készült...12x6méteres.-Mondtam.
-És...Te mennyi időt szoktál itt tölteni?-Kérdezte a nő mosolyogva.
-Hát...Ez változó.De álltalában 3-4 órát is eltöltök itt.-Feleltem.
-Hm...Az szép.-Bólogatott Joshua.
-Beth az igaz...-Jött be Embry, de mikor meglátta a három vendégemet azonnal megtorpant.Kezei remegni kezdtek...-Beth...Ide...de tudnál jönni egy percre?!Beszélnünk kell...Négy szem közt.-Pillantott a mellettem állókra.
-Igen, persze...-Bólintottam lassan.-Elnézést...-Siettem el a vendégek mellett, majd kimentünk Embry-vel.
-Nem maradhatsz itt velük.-Mondta szigorúan, majd bekukucskált a terembe.
-Tessék?!Miért nem?!-Vontam fel a szemöldököm.
-Mert...Veszélyes...-Motyogta.
-Veszélyes...-Horkantottam.-Embry.Ezek a State High Művészeti sulitól jöttek.Ahova én is tovább akarok menni.Ez életem lehetősége.Nem fogom elszalasztani, mert veszélyes.-Mondtam.-És most ha megengeded...-Léptem el mellette, de megragadta a karom.
-Kérlek, Beth...-Nézett a szemembe.-A kedvemért...Könyörgöm...
Szó nélkül kitéptem a karom a szorításából, majd visszamentem a terembe.
Ez az Embry megőrült!Ugyan mi lene veszélyes ebben a három emberben?!
-Elnézést...-Léptem vissza melléjük.-Csak...Ma mindenki...Öhm...Megőrült.
-Mondd csak, Beth...Jól tudjuk, hogy te a mi iskolánkba akarsz tovább tanulni jönni?-Kérdezte Mr.McPhill.
-Igen, uram...Ez minden vágyam.-Bólintottam elpirulva.
-Ó...-Mosolygott Julia.-Most mennünk kell, Beth...-Mondta.
-Remélem...Még találkozunk.-Nyelt nagyot Joshua.
-Igen, én is.-Bólogattam, majd a terem ajtóhoz kísértem őket, kimentek és el is tűntek a tömegben...
***
A délelőtt volt csak az enyém, aztán Ronnie, egy másik táncos vette át a terepet, én meg mentem az aulába...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése