2010. október 23., szombat

7.Fejezet: A szívesség

Épp irodalomórára tartottam, mikor Penny mellém csapódott.
-Áh hello csajszi!-Mosolygott rám.
-Szia...-Köszöntem halkan.
-Na, mi a baj?-Kérdezte, majd megállt a szekrényénél, hogy kivegye a cuccát.
-Még nem hallottad?!-Vontam fel a szemöldökömet.
-Öhm...Nem...Mit kellett volna?-Zárta vissza a szekrényt.
-Tyler-rel szakítottunk.-Mondtam.-Tegnap.
-Beth...Mindig ez van.-Sóhajtott.-Ez ilyen...Se veled-se nélküled dolog...Meddig akarsz még így játszani?!-Kérdezte.
-Szerinted én ezt élvezem, Penny?!-Kérdeztem.-Nem tudok ellene tenni semmit sem!Vagyis de...És amit tudtam megtettem.
Bementünk a terembe, leültünk egymás mellé hátra.
Bejött a tanárnő, aki egyben az o.főnk is.
-Gyerekek!Figyeljetek egy percre...-Szólt nekünk, mi meg egyből figyeltünk...Hm...A mintaosztály.-Holnap az iskolánk alapítói ünnepséget tart, mivel tudjátok...Holnap lesz 101éve, hogy az iskolánk itt van, Forks-ban.-Mondta.-Úgyhogy...Szeretném, ha holnap kiöltöznétek, mint egy party-ra...Iskolás cuccokat nem kell hoznotok, nem lesz tanítás.Egész napos ünnepély, foglalkozásokkal, bemutatókkal és a bónusz ajándékotok! Holnap elmarad az iskola, mivel ma késő estig itt lehetünk...Estére beterveztünk egy karaoke-parti-t és éjfélkor jön a suli tortája.Szeretettel várunk mindenkit.-Fejezte be.
Aztán az óra folytatódott és máris nap vége lett...
-Te mit veszel fel?-Kérdezte Penny, mikor már a kávézóban ültünk és a szokásos jegeskávénkat iszogattuk.
-Azt az új Roberto Cavally ruhámat...Fekete...És egy Jimmy Choo cipőmet.-Vontam vállat.-És Te?
-Szintén Cavally és még nem tudom milyen cipőt...-Vont vállat.
Aztán az osztályfőnökünk jött be a kávézóba, s felénk vette az irányt.
-Sziasztok lányok!-Köszönt.-Leülhetek?
-Persze.-Csúszott arrébb Penny.
-Szóval...Beth...Veled kéne beszélnem.Mivel holnap lesz ez az est...És te vagy az egyik legjobb diákunk.Penny-vel együtt elvállalnátok a vendéglátói szerepet?Az ide látogató szülőket, vagy akár diákokat körbe vezetni, étellel, itallal, hellyel kínálni...Egy szóval: Rendezvényfelelős.Szóval...Elvállaljátok?
-Igen, persze!-Vágtuk rá egyszerre.
-És a díszítést is.-Mondtam.-És még van egy-két izmos srác akik tudnának nekünk segíteni.-Pillantottam az érkező Paul-ra, Jared-re, Jake-re és Embry-re.
-Jaj lányok!Nagyon köszönöm!Életet mentettetek!-Mosolygott ránk.-Ezért igazgatói és osztályfőnöki dicséretet is kaptok...És persze magatartás, szorgalom ötöst.Sziasztok!-Majd elment...
-Elintéztük, hogy átmenjünk év végén!-Vigyorgott Penny.
-El, bizony!-Álltam fel.-Na megyek...Megfűzöm a srácokat, hogy játszanak lovagosat.-Haza megyek, ledobom a cuccom, aztán jövök vissza díszíteni.Úgy neked is oké?
-Oké.-Bólintott, majd elment...
Én meg oda mentem a srácokhoz.
-Sziasztok!Van egy nagyon-nagyon-nagy hírem!Elintézem, hogy átmenjetek mind év végén, ha segítetek.-Ültem le Embry mellé.
-Mondd, hallgatunk!-Hajolt előre Paul.
-Szóval...Mint azt tudjátok holnap lesz az alapítói bál. És az osztályfőnök megkért engem és Penny-t-a legjobb barátnőmet-, hogy legyünk mi a rendezvényfelelősök.A díszítést is mi intézzük, de itt a baki...Kellene egy-két erős kéz, akik segítenek nekünk.Az osztályfőnöknő azt mondta, hogy számíthatunk igazgatói, osztályfőnöki dicséretre és magatartás, szorgalom ötösre.Szóval...Segítetek?-Kérdeztem.
-Megbeszéltük.-Vágta rá Paul.
-Aha!-Bólogattak a többiek.
-Mikor kezdünk?-Kérdezte Jake.
-Hazamegyünk, megkajálunk, aztán go vissza ide és díszítünk.Ok?!-Álltam fel.
-Oké!-Vágták rá mind a ketten, majd én elköszönve tőlük haza mentem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése